1948. november 14-én látta meg a napvilágot, a most már hivatalosan is legöregebb brit trónörökös, Károly welsi herceg. II. Erzsébet elsőszülöttje gyakorlatilag édesanyja trónra kerülése óta a figyelem középpontjában van. Volt a legkapósabb agglegény a '70-es években, és egy fél világ látta benne a mesebeli herceget mikor feleségül vette Lady Di-t, majd lett válásukkal a legutáltabb férfiak egyike. Aztán harmincöt évvel megismerkedésük után, végre feleségül vehette azt a nőt is, akit egész életében szeretett. Ma pedig betöltötte a hetvenet. Ha a család női ágának genetikájából indulunk ki, akkor jó eséllyel még tán trónra is kerül, de addig is ő a környezetvédelem felkent lovagja. Lássuk hogyan!
Károly már egészen fiatalon is szószólója volt, az akkor még igencsak gyerekcipőben járó környezetvédelemnek. Mikor az Európai Természetvédelmi Év walesi bizottságnak elnöke lett - mindössze húsz évesen - élete első beszédében is ezt hangsúlyozta. Akkoriban ezt bogarasságnak, a hippi korszak hatásának gondolták, ám az eltelt évtizedek a herceget igazolták. Máig harcos élszólója az olyan globális kihívásoknak, mint például az éghajlatváltozás, az erdők pusztulása, az óceán elszennyeződése, a biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, és rendre felemeli a hangját a fenntarthatóság érdekében is. Ezt főnemesként nem nagyon tehetné meg, hiszen ha király lesz akkor például semmilyen politikai kérdésben nem nyilváníthat majd véleményt, viszont helyzetéből, és rangjából adódóan olyan ajtók is megnyílnak előtte, amik másoknak nem feltétlen.
Még a '80-as években kezdett el a highgrove-i birtokán kísérletezni a biogazdálkodással, mely ma már ha nem is ipari méreteket ölt, de iskolapéldája annak, hogyan lehet környezet tudatosan termelni és élni, összhangban a környezettel. A birtokon mindent újrahasznosítanak, még a szennyvizet is, valamint Károly figyel arra is, hogy például kedvenc Aston Martinja bioetanollal működjön. A trónörökös filozófiája a biodiverzitáson alapul, ami biológiai sokszínűséget jelent, az élőlények minden öröklött változatosságát, az ökoszisztémák közti különbségektől az őket alkotó fajokon át, az egyes fajokon belüli genetikai sokféleségig. Nemcsak a Föld fajainak sokféleségét, hanem a fajon belüli variabilitást, valamint az élőlényegyüttesek változatosságát is értjük alatta. Ennek tudatában hozta létre birtokán a vadvirágos kertet, melyben a kihalás szélére sodródott növények kaptak egy új esélyt a túlélésre, a flóra pedig magával hozza a faunát is.
Károly herceg nem tartja magában az elmúlt több, mint harminc év tapasztalatait, hiszen minden évben bárki számára elérhető beszámolót tesz közzé, melyben leírja a tapasztalatait, és milyen változások történtek az egyes birtokain. De még ennél is tovább megy, ugyanis ideája szerint integrált és holisztikus megközelítéssel van esély a fenntarthatóságra. Így az elmúlt évtizedekben többféle kezdeményezést is útjára indított, melyek az esőerdők ügye mellett, a természetbarát építkezésre is felhívják a figyelmet, valamint az üzleti vállalkozásokat is igyekszik felelősebb gondolkodásra és gazdálkodásra rábírni. Teszi mindezt azért, hogy mindannyiunk unokái egy élhetőbb világban éljenek majd. A jó példát pedig fiai is követik.
Aki nem hiszi, járjon utána Highgrove-ban, ami áprilistól októberig nyitva áll a látogatók részére, vagy annak honlapján:
https://www.highgrovegardens.com/